Akkumulátor otthoni vizsgálata

A téli hideg beköszöntekor gyakran előfordul, hogy indítózás közben az indítómotor lassan forgatja meg a motort, így az nem vagy csak nagyon nehezen indul be. Mit célszerű ilyen esetben megvizsgálni, mielőtt új autó akkumulátor vásárlásra adjuk a fejünket?

Folyadékos nyitott akkuknál érdemes a folyadékszintet elsőként ellenőrizni és beállítani. Az akkumulátor megfelelő folyadékszintjének a beállítása nagyon egyszerű. A folyadéknak el kell lepnie a cellákat.

A további hiba kiderítéséhez indítózás közben mérjük meg egy multiméterrel, hogy az akku pozitív csúcsa és az önindító pozitív csavarja között, illetve az akku negatív kúpja és az indító fémháza között mekkora feszültségesés lép fel. Ha bármelyik oldalon 0,5V-nál nagyobb a feszültségesés, tisztítsuk meg az akkusarukat, szükség esetén cseréljük le azokat. Fontos, hogy a kábelsaru jó erősen legyen ráhúzva az akkusarura.

Megfelelő vezetékrendszer esetén mérjük meg az önindító áramfelvételét. Ha ez a járműre jellemző értéknél (pl. személyautó benzines motorjánál 100-160A, dieselnél 240-360A), lényegesen nagyobb, akkor valószínűleg az önindító hibás. Ilyen esetben forduljunk szerelőhöz.
A jelenséget nem csak az akkumulátor hibája okozhatja, hanem az önindító, a vezetékrendszer, de akár generátor hiba is. Célszerű kideríteni, hogy melyik fődarab a hiba okozója. Az elektromos rendszer összetevői idővel elöregednek, elkoszosodna, és ilyenkor már nem tudják azt a hatásfokot teljesíteni mint új korukban, így az akkumulátor teljesítménye már kevésnek bizonyulhat.

Az indításképtelen akkumulátort vizsgáljuk meg közelebbről! Szemrevételezéssel kizárhatjuk az esetleges külső sérülést.
Minden további vizsgálat előtt az akkumulátort teljesen fel kell tölteni. Célszerű feszültségkorlátozott automata töltőt használni, amellyel felügyelet nélkül is elkerülhetjük az akkut károsító túltöltést. A 14,4V-ban feszültségkorlátozott töltővel addig töltsük az akkut, amíg a töltőáram kb. 0,8-1A alá esik.